Elérhetőségek

Rábapaty Község Önkormányzata
9641 Rábapaty,
Alsópatyi u. 82.
Telefon: 3695360035

Elérhetőségek

Rábapaty Község Önkormányzata
9641 Rábapaty,
Alsópatyi u. 82.
Telefon: 3695360035

Elérhetőségek

Rábapaty Község Önkormányzata
9641 Rábapaty,
Alsópatyi u. 82.
Telefon: 3695360035

Bemutatkozás / Falutörténet

Falutörténet

A tetődombon Káró- vagy Dákópaty, a templom mellett Felsőpaty, az urasági majorság mellett Alsópaty és tőle délre, a vizenyős helyre Rábabogyoszló települt.

Paty neve 1293-tól fordul elő először a megyei levéltár adatai alapján. Írják Paach-nak, Pogh-nak is. Rábabogyoszlóról 1274-ről találunk írásos adatokat, amely szerint a település Sárvár mellett északra fekszik. (A település fás, bokros területen helyezkedik el. Lakói már a régi időktől a kaskötést űzik.) Említik: Bogyiszló, Bodiszló, Villa Bogozlav néven, majd a Múzeumi Okmánytár 1447-ben Bogyoszló néven.

A magyarok letelepedésének idejéből kevés az írásos feljegyzés. Jakfáról lehet tudni, hogy Árpád fejedelemmel letelepült magyarság Jaák vezére kapta ezt a vidéket érdemeiért, mert I. Istvánt megsegítette a Kupa vezér elleni harcban. Paty is Árpádkori település, főleg nemesek lakják.

A XV. század végén - XVI. század elején a földesúri birtok mellett a lakosok főként kis és törpe birtokosok, sok a zsellér. A török időkből maradt fenn a törökösi és hóhárfa dűlő elnevezés. 1787-ben a földbirtokos Eszterházy gróf.

A reformáció és ellenreformáció korából már írásokból tudható, hogy Felsőpatyon plébánia és kőtemplom volt, amely a reformáció idején többször is gazdát cserélt a sárvári várúr, Nádasdy Tamás idején, akinek hatalma Répcelakig terjedt. A várúrral együtt cserélte hitét a föld népe is.

A községünk története a templom történetével kapcsolatos. A régi írásokat a tűzvész elpusztította, így csak 1723-tól vannak írásos feljegyzések. A templom eredetileg egyhajós és rajta egy torony volt: 1716-ban a szentélyt és a sekrestyét építették hozzá. 1754 előtt Farkas Gábor nevű hívő délről egy kápolnát épít a templom mellé kriptával. Ide is temették. A kápolnát csak egy átjáró ajtó köti össze a templommal. 1823-ban újra nagyobbítják a templomot. A kápolnával szembeni oldalon és a kápolna hozzákapcsolásával kereszthajó alakot kap. 1825-ben új tornyot építettek a templom elé, mert félő volt, hogy a régi ledől. Ezt az alakját 140 éve tartja. Harangjait úgy az első, mint a második világháborúban igénybe vették. A templom 1988-ban kapott új harangokat. Az eredeti templom kőfallal volt körülvéve és körülötte temetkeztek, a falakon kívül és belül. A templomon csak a bejárati kapu műemlék, mely anzsukori gótikus, míg a torony neoromantikus jegyeket hordoz. A templomban van egy oltárkép, amely a kegyúri kastélyból került ide a következő felírással: St. Schaller Pinit anno 1762. A Szűz Mária születése című főoltárképet is ugyancsak Schaller István festő készítette. A templom mellett volt a temető is.

1775-ben királyi rendeletre a templom melletti temetőket be kellett szüntetni. A temető helyét a községen kívül jelölték ki. Az alsópatyi temetőt a halomsorra és a főkeresztjét a még meglévő történelmi halomra helyezték. Az első halottat 1775-ben temették az új temetőbe. A legrégibb síremlék 1825-ből való, Horváth Dániel megyei táblabíróé, aki felsőpatyi birtokos volt. A főkereszt 1871-ből való, neoromantikus.

A kastély építésének idejéről biztos adatunk nincs, de a monda szerint már a Wesselényi-féle összeesküvéskor fontos központ volt. A nép száján élő hagyomány szerint itt fogták el Frangepán horvát főurat, az összeesküvők egy tagját, mert itt tartották összejöveteleiket. A kastélyból a monda szerint alagút vezetett ki, amelynek kijáratát több alkalommal is keresték, de nem találták meg.

A birtok Sárvártól Répcelakig a Nádasdyaké volt. Az összeesküvés után a birtokot az Eszterházyak kapták. Nagy Sándorné, vagyis a felsőbüki Nagy családé vásárlás útján lett. Építését a XVII. század végére vagy a XVIII. század elejére teszik, építési barokk stílusa erre az időre vall. A XVIII. században már kegyúri kastély volt. A mai alakját a XIX. században kapta, amikor nagy átalakítást végeztek rajta. A kastély ablakai, kandallói, mennyezeti stukkói és az épületen kívül lévő kőkút műemlékké teszik. A kastély rokokó-barokk stílusban épült. A mellette lévő gazdaság, majorsági gazdaság volt. Körülötte jobbágyi falu, régi zsúpos, kisablakos házai a Kis utcán, a Rába utcán még egy-két évtizede megtalálhatók voltak.

Rábapaty és Felsőpaty egyesítése 1974-ben történt Rábapaty néven.


« Vissza az előző oldalra!

Rábapaty Község Önkormányzata - Magyar